Jelzáloghitel:
A jelzáloghitel a banki termékkínálat egyik legkedveltebb formája a hitelfelvevők körében, de a hitelezők értékesítési készsége is magas, hiszen az ingatlan hosszútávon értékálló, jó biztosítéknak számít. Az értékállóbb fedezet a hitelfelvevő szempontjából is előnyös, mivel általában kedvezőbb hitelkondíciókat is eredményez.
Jelzáloghitel jellemzője:
A jelzáloghitelek egyik legfontosabb jellemzője, hogy a pénzintézet által nyújtott hitelösszeg biztosítéka egy vagy több önállóan forgalomképes ingatlan. A hitelbírálathoz általában független értékbecslői szakvélemény elkészítése szükséges, amelynek célja az ingatlan forgalmi értékének és forgalomképességének megállapítása. A bankok a nyújtható hitelösszeg maximumát a forgalmi érték meghatározott része alapján maximalizálják. Ez az érték pénzintézetenként, sőt hiteltermékenként is eltérő lehet.
Miért is lehet biztonságos fedezet az ingatlan?
A jelzáloghitel ügylet kapcsán a hitelező minden esetben jelzálogjogot jegyeztet be a földhivatali nyilvántartásban szereplő ingatlanra. Ez a bejegyzés az ingatlan tulajdoni lapján szerepel. Lakáscélú hitelek kapcsán egyéb jogok is bejegyzésre kerülhetnek pl. elidegenítési és vételi tilalom, vételi opciós jog.
A kölcsön- és ehhez kapcsolódó jelzálogszerződések megkötéséhez a pénzintézetek általában közjegyzői okirati formát írnak elő. A hitelező számára ez a szerződési forma lehetőséget biztosít arra, ha az adós tartósan nem fizet, akkor a bank külön bírósági eljárás nélkül eladhatja a biztosítékként lekötött ingatlant, a vételárból levonja a tartozás hátralékát, a maradékot pedig kifizeti a volt tulajdonosnak.
Jelzáloghitelek esetében a hitel felvevőknek alaposan át kell gondolniuk, hogy milyen havi törlesztő részlet megfizetésére képesek, akár változó feltételek mellett is, hiszen a késedelmes törlesztés, vagy a fizetés hiánya könnyen a fedezeti ingatlan kényszerértékesítéséhez vezethet.
Jelzáloghitelek típusai:
A jelzáloghiteleket magánszemélyek és vállalkozások egyaránt felvehetik. A bank arra az ingatlanra (általában lakásra vagy lakóházra, vállalkozói hitel esetén akár kereskedelmi ingatlanra) terheli rá a jelzálogot, amelynek a megvásárlásához hitelt nyújtott, illetve amelyben a hitelfelvevő lakik vagy működik. Hitelcél szerint megkülönböztetünk szabad felhasználású- és lakáscélú jelzáloghiteleket.
A szabad felhasználású jelzáloghitel jellemzője: általános vagy célhoz nem kötött, az ingatlan valóban csak biztosítékul szolgál, a kapott hitelt bármire felhasználhatja az ügyfél. Az adós és az ingatlanfedezet tulajdonosa általában azonos, de lehet eltérő is. Ilyen esetekben az ingatlanfedezet tulajdonosát zálogkötelezettként be kell vonni az ügyletbe, vagyis a tulajdonos jövedelmi viszonyait a bank nem vizsgálja, ugyanakkor a hitel nemfizetése esetén az ingatlant kockáztatja a zálogkötelezett.
A lakásfinanszírozáshoz kapcsolódó jelzáloghitel esetén a hitel célja egy lakóingatlan megszerzése, építése, bővítése vagy korszerűsítése, a megvásárolni kívánt lakás vagy építeni szándékozott családi ház egyben a fedezet.
A lakáscélú jelzáloghitelek bírálata általában összetettebb, több dokumentum benyújtásával, ellenőrzésével járó folyamat.
A jelzáloghitelek igénylésével megoldódhat a család lakáshelyzete, javulhatnak a lakás körülmények vagy csak egyszerűen teljesülhet valamely régi vágy. A hitelfelvétel előtt fontos átgondolni, hogy mekkora adósságot tud az igénylő vállalni, a törlesztő részlet esetleges változását is elbírja-e a családi kassza. A hitelfelvevő és a bankok közös érdeke, hogy az ügyfelek teherbírásának megfelelő összegű és jellegű hitelszerződések kerüljenek megkötése.